Papag�lyok

  2007.03.18. 14:25

Er�s termet� k�sz�madarak. Fej�k nagy. Cs�r�k a ragadoz� madarak�hoz hasonl�t, de magasabb, r�videbb �s kamp�sabb. A fels� k�va t�v�t, �gy mint a ragadoz�madarakn�l, viaszh�rtya bor�tja. Nyelv�k r�vid s majd h�sos, puha, majd pedig szar�nem� h�rty�val bor�tott, vagy a v�g�n szem�lcs�s. L�bsz�raik r�videk �s vasta gok. Els� �s negyedik l�bujjuk h�trafel� n�z s az els� l�bujj a legr�videbb, azut�n nagys�g szerint k�vetkezik a m�sodik: negyedik �s v�g�l a harmadik; a harmadik ujj karma a leghosszabb. Tollazatuk �l�nk tarka sz�n� s benne a z�ld sz�n az uralkod�. Sz�rnyaik er�sek �s k�zepes hosszuak. A hossz�sz�rny� P. igen �gyesen �s gyorsan rep�lnek. a r�vidsz�rnyuak lassan �s neh�zkesen. Rendk�v�l mozg�kony cs�r�k seg�ts�g�vel mesterien k�sznak; a f�ld�n azonban t�bbnyire esetlen�l mozognak; egyesek kiv�telesen nagyon gyorsan �s �gyesen futnak. Farkuk 12 toll�; egyesekn�l r�vid, m�sokn�l hossz�, egyenesen lemetszett, lekerek�tett, �kalak� v. l�pcs�s. V�zukon gyakran hi�nyzik a villacsont. �rz�kszerveik j�l fejlettek. Tanul�konyak. K�nnyen szelid�thet�k. Egyes fajok az ember �s m�s madarak hangj�nak ut�nz�s�val t�nnek ki. T�bbnyire t�rsasan �lnek erd�s siks�gokon, de partokon, hegys�gekben �s teljesen f�tlan helyeken is el�fordulnak. N�melyek bizonyos gy�m�lcs�k �s f�vek �r�sekor nagy v�ndorutakat tesznek meg. N�v�nyi anyagokkal t�pl�lkoznak, egyesek nekt�rral �lnek, de mell�kesen az �llati t�pl�l�kot sem vetik meg. Sokszor a vetem�nyekben �s kertekben nagy k�rokat okoznak. Faodvakban, ritk�bban a f�ld�n f�szkelnek. Monog�mok; 2-10 feh�r g�mb�lyded toj�st raknak.. A nagyobb fajok �venk�nt csak egyszer k�ltenek. A toj�sok kik�lt�s�ben rendesen a h�mek is r�szt vesznek. Kb. 650 fajukat ismerj�k, melyek Eur�pa kiv�tel�vel minden vil�gr�szben el�fordulnak. Tulajdonk�ppeni haz�juk a tr�pusi t�j�k. Tart�zkod�si hely�k �szaki hat�r�t a r�kt�r�t�, a d�li hat�r�t pedig a 45. sz�less�gi fok jelzi. Egyes fajok azonban �szak fel� a 40., d�lfel� az 55. sz�l. fokig is eljutnak. �shaz�juk az ausztr�liai r�gi�, innen terjedtek el nyugat fel�. Tarka tollazatuk �s emberi hangokat ut�nz� tehots�g�k miatt a P. -at �s id�k �ta szob�ban tartj�k. Az els� papag�ly Kr. e. 330. ker�lt Eur�p�ba. Rendszertani beoszt�suk. Az �sszes eddig ismert P. -at 8 csal�dba szok�s osztani 1. csal�d: Nesztorkakaduk v. Nesztorpapag�lyok (Nestoridae). Varjunagys�guak. Cs�r�k megny�lt �s keskeny, hat�rozott fog n�lk�l. Nyelv�k�n nincsen szem�lcs. Idetartozik a Nestor Less. �s Dasyptilus Wagl. nem. Az el�bbi nemb�l eml�tend� a nesztorkakadu vagy kaka (Nestor meridionalis Fm. ) �s a kea (Nestor notabilis Gould); az ut�bbib�l a Dasyptilus pesqueti (Less. ). 2. csal�d: L�ri -papag�lyok (Loridae). K�z�pnagys�g� vagy kis papag�lyok. Cs�r�k hmgny�lt; fog n�lk�li. Nyelv�k hegy�n rostos szem�lcs�k vannak. Kb. 100 fajuk ismeretes. Gyakoribb nemek �s fajok: a) sz�les fark� l�ri papap�ly (Lorius Vig. ), pl. feketefej� l�ripapag�ly (Lorius domicella L), asszonyl�ri (L. lori L), v�r�sfej� l�ri (L. garrulos L. ); b) v�r�s lori (Eos Wagl. ), pl. k�z�ns�ges v�r�s lori (E. rubra Gm. ), csukly�s l�ri (E. variegata Gm. ), diad�ml�ri (E. histris S. M�ll. ), feh�rfar� l�ri (E. fuscata Blyth. ); c) remetel�ri (Calliptilus Sund. ), pl. k�z�ns�ges remetel�ri (Calliptilus solitarius Lath. ); d) feketecs�r� lori (Chalcopsitta Bp ), pl. fekete l�ri (Ch. atra Scop. ), sz�rke l�ri (Ch. scintillata Tem. ); e) �kfark� l�ri (Trichoglossus Vig. Horsf. ), pl. hegyi l�ri (T. novachollandiae Gm. ), k�karc� l�ri (T. haematodes L. ), d�szl�ri T. ornatus L. ); f) Bitteuteles Bp., pl. pikkelyes l�ri (P. chlorolegidotus Kuhl. ).; g) Glossopsitta Bp., pl. p�zsm�sl�ri (G. concinna Shaw. ); h) Charmosyna Wagl., pl. Ch. rubronotata Wall., Ch. muschenbroeki Rosenberg, Ch. papuensis Gm. ); i) hegyi l�ri (Oreopsittacus Salvad. ), pl. O. grandis O. Grant; j) le�nyl�ri (Coriphilus Wagl. ), pl. rubinl�ri (C. kuhli Vig. ), szaf�rl�ri. (C. taitianus Gm. ), smaragdl�ri (C. ultramarinus Kuhl. ). 3. csal�d: T�rpepapag�lyok (Cyclopsittacidae). Kb. ver�bnagys�guak. �letm�djuk m�g nem ismeretes. Egyetlen egy nem�k: a Cyclopsitta Rchb. ismeretes, melynek mintegy 20 faja Ausztr�li�ban �s a szomsz�dos szigeteken �l. 4. csal�d: Hark�lypapag�lyok (Nasitermidae). Az �sszes papag�lyok k�z�tt a legkisebbek, kb. �k�rszemnagys�guak. 12 fajuk Uj-Guine�ban, a Bismarck- �s Salamon-szigeteken honos. Legismeretesebb faj a s�rgafej� hark�lypapag�ly (Nasiterma pygmaea Qu. Gaim. ). 5. csal�d: Kakaduk (Cacatuidae). Varj� vagy cs�kanagys�guak. Jellemz�, hogy cs�r�k als� k�v�ja sz�lesebb, mint a fels� k�va. Tollazatuk rendesen feh�r vagy fekete, ritk�n r�zsasz�n�. T�rsasan �lnek. 30 faj ismeretes, melyeket 6 nembe osztanak. Ismertebb fajok: orrm�nyos kakadu (Licmetis nasica Tem. ), turk�l� kakadu (L. pastinator J. Gd)., r�zsakakadu (Cacatua roseicapilla Vieill. ), pirosb�bit�s kakadu (Cacatua moluccensis Gm. ), inkakakadu (Lophochroaleadbeateri Vig. ), sisakos kakadu (Callocephalon galeatum Lath. ), szak�llas holl�kakadu (Calyptorrhynchus banksi Lath. ), arakakadu (Microglossus aterrimus Gm. ). 6. csal�d: Bagolypapag�lyok (Strigopidae). Nagytermet� papag�lyok, rendk�v�l puha tollazattal. �jjeli madarak. Egyetlenegy nem egyetlen fajjal ismeretes, nevezetesen a kakapo v. bagolypapag�ly (Strigops habroptilus Gr. ). 7. csal�d: Lapos fark� papag�lyok (Platycercidae). k�z�pnagys�g� v. kis papap�lyok; t�bbnyire karcs� termet�ek. Tollazatuk kem�nytoll� s rendesen tarka sz�n�. 15 nembe sorolt 80 fajuk ismeretes. Az �sszes papag�lyok k�z�tt ezek hatolnak a legd�lebbre. Az �serd�ket lak� kakadukkal ellent�tben a f�ves stepp�k jellemz� lak�i. A t�bbi papag�lyokn�l kev�sbb� j�l tudnak k�szni, azonban n�lukn�l jobb fat�k. F�vek magvaival �lnek. Ismertebb fajok: �regi papag�ly (Geopsittacus oceidentalis J. Gd. ), f�ldi papag�ly (Pezoporus terrestris Shaw. ), kakadu papag�ly v. nimfapapag�ly (Calopsitfa novaehollandiae Gm. ), fecskepapag�ly (Nanodes discolor Shaw. ), �kes papap�ly (Euphema pulchella Shaw. ), rozellapapag�ly (Ptatyeercus eximius Shaw. ). 8. csal�d: Nemes papag�lyok (Psittacidae). Jellemz�, hogy viaszh�rty�juk a fels� k�va t�v�t szalagszer�en k�r�lveszi. Igen k�l�nb�z� nagys�g� �s termet� papag�lyok tartoznak ide, melyeket 3 alcsal�dba szok�s osztani a) alcsal�d. Viaszcs�r� papag�lyok (Palaeornithinae). Cs�r�k teteje felt�n�en s�ma, viaszszer�en f�nyl� a legt�b faj h�mj�n�l v�r�s sz�n�. �j-Guineat�l kezdve El�-Indi�ig honosak. 120 fajuk ismeretes. K�z�ns�gesebbek: denev�rpapag�ly (Loriculus Blytb), puplik�n (Palaeornis Vig. ) nagycs�r� papap�ly (Tanygnathus Wagl. ), spatulafark� papag�ly (Prionizturus Wagl. ), nemespapag�ly (Eclectus Wagl. ), v�r�sfej� papag�ly (Geoffroyus Bp. ), csenev�szfark� papap�ly (Bolbopsittacus Salvad. ), Agapornis Selby (l. Agapornis) (b) alcsal�d. Tompafark� papag�lyok. Cs�r�k sohasem v�r�s. Farkuk egyenesen lemetszett v. lekerek�tett. Afrik�ban �s D�l-Amerik�ban honosak. 115 fajuk ismeretes. K�z�ns�gesebbek sz�rkepapag�ly (Psittacus L. ), hossz�sz�rny� papap�ly (poicephalus Sw. ), gall�rospapag�ly (Derotypus Wagl. ), amazonpapag�ly (Amazona Less. a. m. Chrysotis Sw. ), diszpapag�ly (Pionopsitta Bp. ) kopaszfej� papag�ly (Gypopsitta Bp. ), tarkafark� papap�ly (Urochroma Bp. ); e) alcsal�d. �kfark� papag�lyok (Conurinae). Cs�r�k sohasem v�r�s. Farkuk l�pcs�zetes vagy �kalak�. Csak Amerik�ban honosak. 120 fajuk ismeretes. K�z�ns�gesebbek: ara (Ara Cuv. ), ararauna (Ara ararauna L. ), arakanga (Ara macao L. ), �kfark� papap�ly (Conurus Kuhl), v�r�sfark� papap�ly (Pyrrhura Bp) hossz�cs�r� papap�ly (Henicognathus Gr. ), keskenycs�r� papag�ly (Brotogerys Vig. ), vastagcs�r� papap�ly (Bolborhynchus Bp. ), ver�bpapag�ly (Psitta cula III. ).